Létezik videojáték-függőség? Tünetek, tudomány és segítségkérés

Gyors válasz

Igen – a játékzavar valós jelenség. A függőség pontos kategorizálása azonban játékok esetében nehezebb, ezért inkább addiktív viselkedésről beszélünk.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2019-ben felvette a játékzavart (Gaming Disorder) a Betegségek Nemzetközi Osztályozásába (BNO-11), melyet az alábbi mintázatok jellemeznek:

• Elveszíted az irányítást afölött, hogy mikor és mennyit játszol
• A játékot a való élet elé helyezed (iskola, munka, egészség, kapcsolatok)
• Folytatod a játékot a nyilvánvaló negatív következmények ellenére is

Ennek a mintának legalább 12 hónapig kell fennállnia, és súlyos problémákat kell okoznia az életedben ahhoz, hogy zavarként diagnosztizálják.

Tehát: ha sokat játszol, imádod a játékokat, vagy gyakran gondolsz rájuk, az még nem jelenti automatikusan azt, hogy függő vagy. A kutatók nagyon óvatosak, hogy ne bélyegezzék betegségnek a normális játéktevékenységet.

De merüljünk el a témában ebben a cikkben, amely segít megérteni, hogy valóban függő vagy-e, vagy fennáll-e a veszélye 👇

Mit jelent valójában a "játékzavar"?

Az egészségügyi szervezetek és a klinikusok általában három fő tényezőt vizsgálnak:

1. Kontrollvesztés
   • Megígéred, hogy "csak egy kör", és hirtelen hajnali 4 óra van.
   • Sokszor próbáltad már visszafogni, de sosem sikerül tartósan.
2. A játék prioritást élvez szinte mindennel szemben
   • Rendszeresen kihagyod az alvást, étkezést, iskolát, munkát vagy társas programokat a játék miatt.
   • Más hobbik lassan elkopnak; a játék válik a fő megküzdési eszközöddé.
3. Folytatod a játékot akkor is, ha az életed rosszabbodik
   • Romlanak a jegyeid, tönkremennek a kapcsolataid, romlik az egészséged... és te mégsem tudod abbahagyni.

Ha ez a három együtt jelentkezik, és már egy ideje fennállnak, a szakemberek "játékzavarról" vagy "internetes játékzavarról" kezdenek beszélni.

Mi nem számít játékzavarnak?

Hogy a földön maradjunk:

• Nem: a játék élvezete, a napi szintű játék vagy a szenvedély
• Nem: az elmélyülés, vagy ha alkalmanként elveszíted az időérzéked
• Nem: ha néha kikapcsolódásként vagy egy stresszes nap utáni menekülésként használod a játékot

Sok korai kutatási eszköz tévesen "függőségként" kezelt normális dolgokat – mint például a játék közbeni boldogságérzetet, a következő játékmenet várását vagy a stresszoldást.

A modern definíciók a tényleges ártalmakra és a kontrollvesztésre összpontosítanak, nem csupán a nagyfokú használatra.

A videojáték-függőség gyakori tünetei

Nem szükséges minden tünetet produkálnod a listáról, de ha több is nagyon ismerősnek tűnik, érdemes odafigyelni.

1. Viselkedésbeli változások

• A tervezettnél sokkal hosszabb játék, szinte minden alkalommal
• Ismételt sikertelen kísérletek a csökkentésre vagy abbahagyásra
• Hazudozás a családnak/partnernek arról, mennyit játszol
• Iskola, munka vagy fontos kötelezettségek hanyagolása a játék miatt
• Késő estig tartó játék, és nehézségek a másnapi funkcionálásban

2. Érzelmi és mentális jelek

• Nyugtalanság, ingerlékenység vagy lehangoltság, ha nem tudsz játszani
• Folyamatosan a játékon, stratégiákon vagy a zsákmányon (loot) jár az eszed, amikor offline vagy
• A játék használata a stressz, szomorúság, szorongás vagy unalom kezelésének fő módjaként
• Érdeklődés elvesztése az offline hobbik vagy olyan emberek iránt, akik korábban fontosak voltak

3. Hatás az életedre

• Romló jegyek vagy munkahelyi teljesítmény
• Konfliktusok a szülőkkel, partnerrel vagy barátokkal a játék miatt
• Fizikai egészségügyi problémák: fejfájás, szemfáradtság, súlygyarapodás/-vesztés, alvásproblémák
• Anyagi gondok a játékon belüli vásárlások, loot boxok vagy előfizetések miatt

Ismétlem: a kontrollvesztés + a folyamatos ártalmak kombinációja az, ami számít.

Mennyire gyakori a játékfüggőség?

Tudtad, hogy világszerte 3,32 milliárd ember játszik videojátékokkal?

A legtöbb játékos, még a gyakori felhasználók sem felelnek meg a zavar kritériumainak.

A szigorúbb, klinikailag fókuszált definíciókat használó tanulmányok általában azt találják, hogy a játékosok 1-3%-a mutat internetes játékzavarra vagy játékzavarra utaló mintákat, az országtól és az alkalmazott módszerektől függően.

Tehát nem mindenkit érint, és nem kell morális pánikot kelteni. Az érintettek számára azonban az iskolára, munkára, mentális egészségre és kapcsolatokra gyakorolt hatás jelentős lehet.

Miért válhatnak addiktívvá a játékok?

Néhány dolog együttállása okozza:

• Dopamin és jutalomhurkok
  • Szintlépések, zsákmányok, eredmények, rangok, napi jutalmak – mind arra lettek tervezve, hogy visszatérj.
• Végtelen célok
  • Sok online játéknak soha nincs "vége": mindig van egy újabb rang, skin vagy szezon.
• Társadalmi nyomás
  • Klánok, céhek, rangsorolt meccsek – nem akarod "cserbenhagyni a csapatot".
• Menekülés, ami tényleg működik
  • Ha a való élet üresnek, magányosnak vagy kaotikusnak tűnik, a játékok struktúrát, státuszt és azonnali visszajelzést adnak.

Néhány ember számára (különösen szorongás, depresszió, ADHD vagy szociális nehézségek esetén) ez a keverék válhat a fő móddá, hogy kompetensnek és biztonságban érezzék magukat – ami hihetetlenül nehézzé teszi a kiszállást.

Gyors önellenőrzés: komoly a helyzet?

Kérdezd meg magadtól:

1. Megpróbáltam már csökkenteni vagy abbahagyni… és többször is kudarcot vallottam?
2. A játékok egyértelműen rontották a jegyeimet, munkámat, egészségemet vagy kapcsolataimat – és mégis tovább játszom?
3. Szégyellem magam, vagy titkolózom azzal kapcsolatban, hogy mennyit játszom?
4. Ha egy hétig nem férnék hozzá a játékokhoz, pánikot, dühöt vagy ürességet éreznék a normál stressz helyett?
5. Úgy érzem, mintha a partvonalról nézném az életemet, miközben csak játszom?

Ha több kérdésre is "igen" a válasz, az több, mint egy hobbi-probléma. Rendben van, ha ezt belátod. Nem vagy gyenge – a rendszerek erősek, te pedig ember vagy. Ez egyfajta Dávid és Góliát harc.

Kitöltheted a Lume tesztet is az alkalmazásban, hogy kiderítsd, veszélyeztetett vagy-e, vagy fennáll-e a játékzavar gyanúja.

Segítségkérés: hogyan néz ki a kezelés?

Nincs varázsgomb, de léteznek bizonyítékokon alapuló módszerek a javulásra.

1. Szakmai támogatás

Speciális programok és terapeuták olyan megközelítéseket használnak, mint:

• Kognitív viselkedésterápia (CBT): a játék körüli kiváltó okok, gondolatok és szokások megértése, majd új megküzdési stratégiák kiépítése. (Mi is igyekszünk a Lume-ot e köré a terápiás modell köré építeni).
• Szociális és életvezetési készségek fejlesztése: az offline önbizalom és rutinok újjáépítése.
• Strukturált "digitális detox" / benntlakásos programok: rövid távú tartózkodás, ahol játékok nélkül élsz, a mentális egészségeden dolgozol, és ellenőrzött környezetben állítod vissza a szokásaidat.

Ha a játék tönkreteszi az egészségedet, tanulmányaidat, munkádat vagy biztonságodat – vagy ha már sokszor próbáltad abbahagyni, de nem sikerült –, az intenzív ellátás (járóbeteg vagy benntlakásos) lehet a helyes lépés.

2. Önismeret és kezdeti lépések

Ha még nem állsz készen (vagy nincs lehetőséged) formális kezelést kérni, akkor is elkezdheted:

• Mondd el egy megbízható személynek, hogy pontosan mi történik.
• Válassz egy egyértelmű célt (például: teljes 90 napos szünet, vagy nincs játék iskolaidőben).
• Távolítsd el vagy blokkold a legrosszabb kiváltó okokat: töröld a játékokat, használj weboldal-blokkolókat, állíts be szülői felügyeletet a saját eszközeiden.
• Töltsd ki az űrt valódi világbeli dopaminnal: edzés, tanulási célok, kreatív projektek, társas találkozók.
• Kövesd nyomon a játékmentes napokat, és ünnepeld meg a mérföldköveket.

Hogyan segít ebben a Lume?

A terápia és a benntlakásos ellátás nem mindenki számára elérhető vagy megfizethető. Ez az egyik oka annak, hogy létrehoztuk a Lume-ot.

A Lume-ot olyan emberek számára terveztük, akik teljesen abba akarják hagyni a játékot, és egy év alatt újjá akarják építeni az életüket:

• Egy 365 napos józanság-számláló, hogy lásd a haladást és a mérföldköveket
• Napi naplók az alvás, edzés, tanulás nyomon követésére, hogy visszatérj a helyes útra, valódi aktivitást építve.
• Egy közösség, akik értik a helyzetet – ex-gamerek, akik megosztják a sóvárgást, a visszaeséseket és a győzelmeket
• Egy vészhelyzeti gomb, amelyet akkor használhatsz, ha közel állsz a visszaeséshez

Ez nem helyettesíti a terápiát, ha orvosi vagy pszichiátriai ellátásra van szükséged. De sok ember számára ez egy strukturált módja a leállásnak és a tisztán maradásnak, napról napra.

Még egy utolsó gondolat

Ha ezt azért olvasod, mert aggódsz magad miatt, az már önmagában is valami fontosat jelez: egy részed vissza akarja kapni az életét.

Akár úgy döntesz, hogy szakemberrel beszélsz, csatlakozol egy olyan programhoz, mint a reSTART, vagy elkezdesz egy strukturált, azonnali leállást (cold turkey) a Lume-mal, nem kell egyedül csinálnod – és nem csak beképzeled a problémát.

Források

• Kérdések és válaszok (WHO)
• Az Egészségügyi Világszervezet játékzavar-osztályozása
• Cikk a lootboxok és a szerencsejáték-függőség kapcsolatáról
• A játékfüggőség megértése a klinikai gyakorlatban
• A játékzavar felvétele a BNO-11-be
• reSTART program
• További információk a BNO-11-ről (ICD-11)
• A játékzavar tesztértékelésének érvényessége